Ady Endre ezt írja egyik versében:
A szárny megnőtt,
Üresen áll a fészek,
Csak álom volt a szép diákvilág,
mint a fecske alkonyati szélben,
Ma szárnyat bont egy sereg diák“
A fészek bizony üresen áll, szárnyat bontott 21 diák, és fecskemódra kiröpült a négy éven át biztonságot jelentő iskola falai közül.
Pedig nem is olyan régen még kíváncsi elsősökként méregették egymást, megszeppenve keresték a megfelelő tantermeket, öltözőt, a tanárit. Persze hamar belerázódtak a dolgok rendjébe, és néhány hét elteltével már magabiztosan rótták a folyosókat. Biztosan minden sarokhoz, lócához fűződik valamilyen kedves, szép emlékük. Így magukkal viszik nemcsak a szürke hétköznapok és azon keserű reggelek élményét, amikor utálkozva gondoltak az aznapi matek, fizika vagy angol dogára, hanem a sportnapok, a színházi előadások, természetvédelmi napok, és a suli utáni lógások felejthetetlen emlékét is.
Végzőseink most talán még nem érzik a jövő bizonytalanságát, és azt, hogy sok minden csak rajtuk múlik. A felelősség teljes súlya eddig tanáraik és szüleik vállát nyomta: ők nevelték, egyengették útjukat, és ezért hála és köszönet jár nekik. A végső próbatétel, az érettségi után reméljük, hogy álmaitok valóra válnak és sikeresen megálljátok majd helyeteket az életben.
Akik kirepültek a fészekből:
4.A osztály: Silvia Albertová, Nikoleta Baloghová, Kristína Bodnárová, Norbert Geri, Peter Horváth, Evelína Sedláková, Viktória Vargová, Jozef Balogh, František Bulé, Attila Semega, Ján Szmolyák, Kristián Tóth, Tomás Varga, Andrej Bacskai, Flórián Forgács, Ádám Šinai, Tibor Szalontai, Tomáš Geri, Cyntia Takácsová, Štefan Kmec, Róbert Tóth.
[justified_image_grid facebook_id=136041103096058 facebook_album=769206486446180]